Dzsudzsák (megint) a pénztárcájára szavazott

Dzsudzsák Balázs / Fotó: Weber Zsolt Dzsudzsák Balázs / Fotó: Weber Zsolt

Ahogy elnézem, a hárommillió euróért az egyesült arab emirátusokbeli al-Wahdának eladott, a klubbal hároméves szerződést kötő Dzsudzsák Balázs döntése igencsak erősen megosztja a hazai közvéleményt: egyesek logikusnak tartják a magyar válogatott csapatkapitányának lépését, míg mások a mindent felülíró pénzéhséget emlegetik.

Nos, ha a holland PSV-nél eltöltött időszakot figyelmen kívül hagyjuk, azt kell megállapítanunk, hogy a franciaországi Európa-bajnokságon az átlagosnál lényegesen jobb teljesítményt nyújtó Dzsudzsák a klubcsapataiban – nagyon finoman fogalmazva – nem váltotta meg a világot. Sem akkor, amikor Eindhovenből az orosz bajnokságban szereplő, elképzelhetetlen sok pénzből összevásárolt Anzsi Mahalacskához írt alá, sem pedig később, amikor a jó nevű, ám azóta már az orosz másodosztályban is csak vergődő Dinamo Moszkvánál kereste a kenyerét. Hogy ezekből a váltásokból szakmailag lehetett-e valamit is profitálni, az persze, fölöttébb kérdéses, ám hogy Dzsudzsák bankszámlájának igencsak jót tett a vándorlás, aligha vitatható. Ebből a szempontból az is kitűnő lépésnek bizonyult, hogy az oroszországi évek után a török Bursaspor következett, ahol nem csupán afféle Messiásként tekintettek rá, de ahol a legjobban fizetett labdarúgók közé is tartozott. Más kérdés, hogy a törökök egy idő után kezdték nagyon rossz vásárnak minősíteni Dzsudzsák leigazolását, hiszen a magyar focista ezúttal is adós maradt a tőle remélt jó játékkal, annyit pedig egészen biztosan nem produkált, amennyit a keresete alapján a klubjában elvártak volna. Hogy aztán az al-Wahdánál vajon mire lesz képes, teljesen érdektelen, mivel az emirátusokban eltöltendő három év azt jelenti, Dzsudzsáknak a futballal kapcsolatban már nincsenek komoly tervei.

És talán éppen ez az oka, hogy a hazai drukkerek – amint arra már utaltam – egymástól abszolút eltérően ítélik meg Dzsudzsák Abu-Dhabiba való „kirándulását”. Vannak, akik szerint a játékos elhatározása teljesen logikus volt, ugyanis élvonalbeli nyugat-európai együttesek nem igazán kapkodtak utána (gondolom, azok is látták, milyen színvonalon futballozott a korábbi helyeken), 29 évesen pedig talán ez volt a legutolsó lehetősége, hogy komoly pénzért eladassa saját magát. Ilyen megfontolásokból pedig tökéletesen érthető, hogy Dzsudzsák nem valamely színvonalas bajnokságba ment focizni, nem szakmai szempontok alapján választott magának klubot, hanem csak és kizárólag a pénztárcájára gondolva. Amely érvelést én el is fogadnám mentségként, ha... Ha Dzsudzsák a PSV-nél eltöltött éveket követően akár csak egyszer is a saját fejlődését szolgáló és szakmailag indokolt döntést hozott volna. Ám erről szó sem volt, jóllehet a hollandoktól való távozásakor még csupán a 25. évében járt, vagyis a „minél több pénzt keresni” helyett (mellett) komolyabb célokat is maga elé tűzhetett volna. Sajnálatos, hogy nem így történt. Épp ezért, ha a franciaországi Eb idején azt is írtam, hogy a fiatal játékosok nyugodtan példának tekinthetnék Dzsudzsák mentalitását, most azt mondom, a futballisták életpálya-modelljét nem feltétlenül az ő karrierje alapján kellene megalkotni.

loading...

Additional Info

Ilyen nőt akarnak a pasik

Szupermodell alak helyett átlagos testfelépítés, barna haj és semmi piercing, tetoválás vagy…

Ismerje meg Mázlit, a bolti szarka labradort! - videó

Rendszeresen Balaton szeletet lop egy boltból egy labrador. Gazdája felismerte a biztonsági kamera…

Íme a legfiatalabb szakállas nő a világon

Harnaam Kaur keresett modell Angliában, és most már világrekorder is: ő a legfiatalabb szakállas nő…

Kutyák támadtak Berki Krisztiánra

Köztudott, hogy nehezen találni olyan dolgot, amit Berki Krisztián ne tenne meg az Édes Élet…
×